Munkaerő-piaci szolgáltató iroda kapacitásának bővítése.

7621 Pécs, József u. 4.

FalusiVakáció csoport

Rácz Aladár Közösségi Ház

Dr. Kosztics István:

RÁCZ ALADÁR KÖZÖSSÉGI HÁZ-

CIGÁNY KULTURÁLIS ÉS KÖZMŰVELŐDÉSI EGYESÜLET

A rendszerváltás előszelében 1989. március 29.-én alakult meg Pécsen a Dr. Doktor Sándor Zsolnay Művelődési Központban (továbbiakban DOZSO) alulról jövő kezdeményezésre civil szervezetünk, melyet 6. sorszámmal jegyzett be a Baranya Megyei Bíróság.

Ennek előzményei közé tartozik, hogy az Egyesület főszervezőjeként alapító tagja voltam az Országos Cigány Tanácsnak, valamint a Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetségének, mely szervezeteket a pártállam döntése alapján, szoros felügyelete mellett a puha diktatúra időszakában, az 1980-as évek közepén hozhattak létre cigány értelmiségiek.

Tapasztalatom szerint a lefojtás taktikájával, a cigány értelmiségiek és kiválasztottak egymásnak ugrasztásával a pártállam elérte, hogy ne legyen a magyarországi cigányságnak legitim képviselete.

Lázadó fiatalként, joghallgatóként számomra ez a keret nem felet meg.

Az Egyesülésről szóló 1989. évi II. törvény, ez év tavaszától lehetővé tette, hogy hivatalosan, szabályozott keretek között létrejöhessenek újra Magyarországon civil szervezeteket.

A szervezetalapításban tapasztalatot szerezhettem azzal, hogy két egyesület szervezésében, vezetőségébe, (Ifjúságért Egyesület és a Kolping Család Egyesület) részt vállaltam, mivel társadalmi munkában sokat tettem a szegény, elesett emberek, fiatalok helyzetének javítása érdekében.

1987-től a Pécs M. J. Város Tanács Hivatalában cigány ügyekkel foglalkoztam, Hivatali irodámban keresett meg Ráczné Kalányos Gyöngyi cigány festőnő, hogy a baranyai cigány művészek érdekképviseletére alakítsunk egy kulturális szervezetet.

Kezdeményezése találkozott az én terveimmel, elképzeléseimmel, e területen megszerzett tapasztalatommal, így az ügy élére álltam.

A megalakulást követően szervezet kiépítését két irányba kezdtük meg. Egyrészt fontosnak tartottuk, hogy vidéken is megismerhessék Egyesületünket, ezért zenés bemutatkozó esteket szerveztünk, mely révén több településen hoztak létre belépő tagjaink klubokat.

Párhuzamosan Pécs peremkerületein is alakítottunk klubokat (Vasas, Pécsbánya, Meszes).

Másik határozott elképzelésünk volt, hogy Pécs belvárosában legyen egy olyan centrumunk, ahol a cigány kultúra, művészet méltó helyet kaphat és elláthatjuk közművelődési célkitűzéseinket.

Ezért megkerestünk a Pécs város vezetését ezen törekvésünkkel, akik a bizonytalan, átmeneti társadalmi helyzetben az ügy mellé álltak.

A Tanács felajánlott egy felújításra szoruló épületet az Ady Endre utca 23. sz. alatt, mely olyan rossz műszaki állapotban volt, hogy szakértők nem javasolták az épület felújítását.

Mivel a belvárosban nem tudtak, vagy nem akartak más alkalmasabb épületet felajánlani, a peremkerületre, - mint a cigányság státusza -, nem akartunk kerülni, ezért egy ingatlan vásárlása mellett döntöttünk.

Közben 1989 júliusától bérbe vettük a kinézett és megvásárolni szándékozott ingatlant Pécs történelmi belvárosában, a József u. 4. sz. alatt, mivel az Egyesület aktívan megkezdte működését.

A vásárláshoz a város mellett a Baranya Megyei Tanácstól, Művelődési Minisztériumtól, a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítványtól, kértünk és kaptunk segítséget 1990.-ben még első szabad parlamenti választást megelőző kedvező politikai légkörben.

1989. augusztus 15.-én megnyitottuk a Rácz Aladár Közösségi Házunkat, a névadáshoz az ötletet Huber Márta pedagógus, a tehetséggondozó táborunk vezetője adta.

A szervezet azért Rácz Aladárt választotta a Közösségi Ház névadójának (továbbiakban: Közösségi Ház), mert ő nem csak egy cimbalmos volt, hanem a cimbalom muzsika komolyzenei megteremtője is, zenepedagógus, Kossuth-díjjal elsőnek elismert cigány művész, aki méltán volt úttörője a cigány kultúra újszerű, magas szintű értelmezésének. A Ház tevékenysége során e szintet tekinti mércéjének azóta is.

1995.végén a Közösségi Házat rossz műszaki állapota miatt le kellett bontani. Szerencsére a megyében már több civil beruházást támogató Együttműködő Holland Alapítványok - megismerve a Ház eddigi tevékenységét és újabb célkitűzéseit - a Közösségi Ház újjáépítését támogatásban részesítette.

1996-1998 között átmenetileg az Angol Központ és több más intézmény (Ifjúsági Ház, Művészetek Háza) adott helyt a Közösségi Ház programjainak.

1998. október 09.-én került sor az új épület ünnepélyes átadására.

A Rácz Aladár Közösségi Ház így a Dél-Dunántúli régió cigányságának szellemi, kulturális és módszertani bázisává válhatott Európai színvonalon.

Gyermek és Ifjúsági programok- oktatás

Már a működésünk első évében kiemelt hangsúlyt fektettünk a cigány gyerekek és fiatalok nevelésére, oktatására

Pécsett kollégiumokban élő középiskolás cigány tanulók, összefogása érdekében, a lemorzsolódásuk megakadályozására létrehoztuk a Cigány Fiatalok Klubját.

Az egyesület segített tanulmányi előremenetelükben, a hátrányos helyzetűeknek ösztöndíjat is biztosított.

A Klub jól sikerült tanévzáró disco-t rendezett az Apáczai Csere János Nevelési Központban (továbbiakban ANK), ahol több mint 200 fiatal származástól függetlenül jól szórakozott.

A Klub felvállalta olyan óvodák patronálást ahol magas volt a cigány gyermekek aránya.

Kulturális műsorokkal közreműködnek az egyesületi programokon.

A Bári Ifjúsági Közösségszervező táborba delegálhattunk fiatalokat.

1989.-től egy 5 éves programra épülő cigány tanulók képességfejlesztő alkotó- olvasótábort szerveztünk, ahol 30 vidéki tehetséges tanulót kísértünk végig az általános iskola befejezéséig.

Zenei tábort szerveztünk az ANK-ba, ahol cigány és nem cigány fiatalok ingyenesen részesülhettek gitár és szintetizátor oktatásba.

Sikondán, több ízben korrepetáló tábort szerveztünk többségében vidéki pótvizsgára készülő diákok számára. Intézeti nevelt fiatalok részére egészségnevelési, szabás-varrás és főző tanfolyamokat szerveztünk vidéki nevelő otthonokban.

A Közösségi Házat látogató cigány fiataloknak angol- német alap és fejlesztő nyelvoktatás szerveztünk. A Grazi Kepler Gimnáziummal közösen több ifjúsági projektet valósítottunk meg.

Évente rendezünk gyermeknapot, Mikulás ünnepséget, játszóházat, vidéki gyermekeknek lehetővé tettük, hogy a Pécsi Bóbita Bábszínházban gyermek előadásokon vehessenek részt.

Az óvodák mellett több általános iskolával is kapcsolatot építettünk ki, folyamatosan részt veszünk nyílt projektnapjaikon cigány témájú programelemekkel, a legnagyobb sikere a kézműves bemutatóinknak voltak.

A 1990.-től „Cigány Nyelv és Kézművesség” címmel nyári balatoni tehetséggondozó tábort szerveztünk jó tanuló diákok részére.

Módszertani Központunk vidéki klubvezetőknek, aktivistáknak, szervezetvezetőknek Ifjúsági Népfőiskolai előadás sorozatot szervezett.

Vidéki Klubjainkat technikai eszközökkel is elláttuk, támogattuk (tv, videomagnó, stb.), 2000.-től számítógépekkel is.

Intézetből kikerült cigánylányok részére a Szociális Minisztérium támogatásával átmeneti szállót nyitottunk Mánfán, amit a lakosság tiltakozása miatt nem tudtunk folyamatosan üzemeltetni.

A polgármester és az önkormányzati testület rábírásával sajnos cigányszármazásúak is aláírták a tiltakozási íveket, ezért támogattuk és segítettünk, hogy helyben legitim cigány szervezet jöjjön létre.

Az Igazságügyi Minisztérium mellett működő Országos Bűnmegelőzési Bizottság támogatásával „Rács Helyett Háló” címmel 2004-2006. között komplex bűnmegelőzési ifjúsági programot valósítottunk meg a Pécsett és vidéken működő Ifjúsági Klubokon keresztül.

Képzőművészeti kiállítások

Baranya megyében az 1970-es évektől jelentős a cigány képzőművészet. A gilvánfai születésű Fenyvesi József közel egyidőben a leghíresebb magyarországi cigány festőművésszel, Balázs Jánossal kezd felnőttként, autodidakta módon alkotni. Koltai Magdolna nemzetközi hírű komlói iskolai szakköréből emelkedik ki Orsós Teréz. Pongrácz Éva iskolai szakkörének tanítványa Ráczné Kalányos Gyöngyi. Mellettük Kalányos Lajos grafikáival vesz részt a Magyar Művelődési Intézet által 1979-ben szervezett Autodidakta Cigány Képzőművészek I. Országos kiállításán. Ezen művészek kezdeményezésére jön létre 1989-ben a Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesületünk, mely érdekképviseletükre létrehozta a Cigány Képzőművészek Stúdióját. Az alakuló ülésen az alapító tagok megtekinthették Ráczné Kalányos Gyöngyi festőművész kiállítását. 1989. decemberében Kosztics László faszobrász első kiállítását szervezte meg a pécsi ANK-ban.

Az egyesület azóta folyamatosan szervezi a cigány képzőművészek külföldi és hazai társas és egyéni kiállításait.1991-ben a Pápa pécsi látogatása tiszteletére az egyesület a művészek illusztrációval kiadta a cigány nyelvű Bibliát. Az illusztrációkból Isten Hit a cigány képzőművészetben címmel a Székesegyház Kocsis Termében. rendezett nagyszabású, sikeres kiállítást. A Stúdió tehetségkutató pályázati kiállítások révén bővült. Jovánovics Lászlót követően Füzesi József, Kalányos Gyula, Horváth Zoltán, Bogdán Tibor csatlakozhatott a stúdió tagjaihoz. 1994-től a baranyai multikultúralitás jegyében a cigány és más nemzetiségű művészek részére az egyesület több ízben rendezett közös kiállítást, (többek között Trischler Ferenc (német), Cselinácz István (horvát)).

Az Egyesület a Rácz Aladár Közösségi Házában számos más hazai cigány képzőművésznek biztosított bemutatkozási lehetőséget: Szentandrássy István, Pintér Sándor, Túró Zoltán ( Budapest), Ferkovics József (Nagykanizsa ), Váradi Gábor ( Ózd ), Kunhegyesi Ferenc (Kiskörös). Emellett több gyűjteményes kiállítási anyagból is szerveztek nagysikerű tárlatokat, Magyar Néprajzi Múzeum, Magyar Művelődési Intézet kollekciójából elsősorban a millenniumi ünnepségekhez csatlakozva.

Az általunk szervezett Cigány Magyar Baráti Klub szellemiségéből kiindulva fontosnak tartottuk, hogy nem cigány művészeknek is bemutatkozási lehetőséget biztosítsunk (Szigeti Szabó János, Kedves János, Szabó László István (Mohács), Vata Emil, Nőt Béla, Szatyor Győző, Lantos Ferenc (Pécs) Tibai Gyöngyi, Bálint Ferenc (Komló).

2005 április 25.-én a Nemesvámosi alkotóköz művészei (Őri Zsuzsanna, Gujdi Veronika, Sárkány Kázmér, Nyerges Gizi, Sáska Árpád, Eszes Mária) alkotásaiból szervezünk jól sikerült kiállítást Közösségi Házunkban

Folyamatosan szerveztünk fotó és selyemkép kiállítást a grazi Eva Kepp Afritch művésznőnek.

Több ízben biztosítást bemutatkozási lehetőséget Közösségi Házunkban Boris Salamaha menekült horvát festő részére.

A Holland és Osztrák kapcsolataink révén nagy sikerű kiállítást szerveztünk a Bécsben élő fiatal holland művésznek René van de Vondervoortnak.

Múzeumi kiállítások- Erdős Kamill Cigány Múzeum

1996-ban Gémesi Balázs szekszárdi muzeológus, cigány kutató múzeum alapítási törekvését a Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesületünk karolta fel. Még ebben az évben a kultusz tárca támogatásával, városi bérleményben megnyitottuk a Sarok Múzeumot, melyben „Romák Baranyában” címmel ideiglenes cigány néprajzi kiállítás volt látható a Mária u. 1. sz. alatt

Özv. Erdős Kamillné engedélyével pedig még ez évben megalapította az egyesület az Erdős Kamill Cigány Múzeumot. A múzeum 1997-ben hét baranyai településen szervezett vándorkiállítást néprajzi anyagából.

1998-ban a Cigány Népművészek Országos Egyesülete a Magyar Művelődési Intézettel közösen I. Cigány népművészeti pályázatot hirdetett. A pályázati anyagból 1998.08.19-én az újjáépített Rácz Aladár Közösségi Házban működő Erdős Kamill Cigány Múzeumban a „Magyarországi Cigány Mesterségek „ címmel kiállítást szerveztek. 1999. május 16-án a múzeumi világnaphoz csatlakozva a Egyesület megnyitotta az Erdős Kamill Cigány Múzeum állandó kiállítását „Képek a baranyai cigányok múltjából és jelenéből” címmel Dr. Mándoki László igazgató rendezésében. A múzeumot azóta is az egyesület tartja fenn, működtetéséhez sem a helyi önkormányzat, sem Központi szervek nem nyújtanak segítséget, így tevékenysége korlátozott.

Jelentős viszont a Roma Holocaust képzőművészeti gyűjteménye.

Fotókiállítások

Az Egyesület a II. Cigány Kulturális Napok Pécs programsorozat keretében „Látlelet, Gilvánfa 1993” címmel Mánfai György fotóművész pillanatképeiből nyitott kiállítást. Ezt követően 1993.10.23-án Cseri László fotóművész alkotásaiból szervezett kiállítást a Rácz Aladár Közösségi Ház régi épületében „Legalul ’73-’93 címmel. Az 1973-ban készült fotók a Dél-Dunántúli cigány telepek pillanat és zsánerképeit tartalmazzák, az 1993-ban készültek a pécsi keleti városrészben található volt bányászkolóniában élő cigány családokat örökíti meg.

Roma Lét ’92 címmel Füzi István múzeumi fotósnak rendezett kiállítást az egyesület 1994.10.13-án, a III. Cigány Kulturális Napok Pécs keretében a fotók baranyai cigányok lakta településeken készültek.

Szintén az egyesület szervezésében került sor Molnár István Gábor fiatal budapesti cigány operatőr, fotóművész „Kortárs cigány művészek, mesterek” című fotókiállítására 1997.04.07-én az egyesület ideiglenes működési helyszínén a Rácz Aladár Közösségi Ház Pinceklubjában. Cigány fotódokumentációs anyagként rendezte meg az egyesület Tóth László sajtó fotós „A város peremén” című kiállítását 2005.04.23-án a Közösségi Házában a Tavaszi Fesztiválja rendezvényeként. A fotók a pécsi Mohácsi úton ledózerolt cigány kolónia végnapjait, az ott élők egyéni, közösségi életét ábrázolják. 2005. június 10.-én Dezső Lászó gyergyószentmiklósi fotográfusnak rendeztünk fotó kiállítást erdélyi természet fotókból.

Irodalmi kávéház- írói-költői estek

Szervezetünk a németországi Henrich Böll Alapítvány támogatásával „Nemzetiségként Baranyában” címmel rendezett programsorozatot 1994. március 18-19-én a Rácz Aladár Közösségi Házban. Ennek keretében megrendeztük a Nemzetiségi írók, költők estje neves német, horvát, cigány művészek közreműködésével. „Romák békelángja” című I. Pécs-baranyai Roma Nap keretében 1995.08.26-án újra megrendezte az egyesület a Nemzetiségi írók-költők estjét. A VI. Cigány Kulturális Napok Pécs rendezvénysorozat keretében a pécsi Művészetek Házában „Csillagüvegsorsok” címmel cigány irodalmi estre került sor 1997.08.28-án. Az est vendége volt Orsós Jakab és Kovács József Hontalan mellett több fiatal költő, Kalányos Mónika, Rigó József és Horváth Gyula. 1998.04.11-én, a költészet napján fiatal cigány költők mutatkoztak be a Nemzetközi Angol Központban, ugyanitt rendezte meg az egyesület 04.17-én Irodalmi Kávéház programját, melynek egyik vendége volt a bibliafordító Choli Daróczi József író-költő Budapestről. 1999. március 27-én a Baranyai Cigányok II. Tavaszi Fesztiválja keretében az újjáépített Rácz Aladár Közősségi Házban „Cigány Költészet ma” címmel Irodalmi Kávéházat szervezett az egyesület, az est fő vendége a bécsi cigány költő Ilija Jovanovic volt. A VIII. Cigány Kulturális Napok Pécs rendezvénysorozat keretében került sor a legismertebb cigány író, Lakatos Menyhért estjére 1999.09.11-én. Az egyesület szervezésében Kovács József Hontalan baranyai költő több külföldi és hazai program keretében vett részt író-olvasó találkozón, irodalmi esten. 2004.02.26-án az egyesület Csemer Géza Budapesten élő író, színműíró részére szervezett irodalmi délutánt Bánfán. 2004.04.02-án a Tavaszi fesztivál keretében magyar és roma költők, írók találkozójára került sor az egyesület vendége volt több neves frissen kitűntetett művész is, így Kertész Ákos Budapestről, Bertók László Kossuth díjas pécsi költő.

Könyvkiadás-könyvbemutatók

A Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület 1990-ben kiadta Rostás Farkas György-Karsai Ervin: Cigányok hiedelem világa című tanulmányát. 1991-ben a Pápa pécsi látogatása tiszteletére a „La Biblake Svunci Evangeliumura” című cigány nyelvű képes Bibliát jelentette meg, melynek könyvbemutatóját 1991.08.10-én a Székesegyház Kocsis Termében rendeztük meg. Az egyesület 1993-tól Kovács József Hontalan Mohácson élő cigány költő állandó kiadója, a 900 éves Mohács város tiszteletére ez évben jelentette meg és mutatta be a költő Pörgő Ezüsttallér című verseskötetét. Az elmúlt több mint egy évtizedben még tíz verses, próza és riport kötetet jelentetett meg a költőtől, melynek bemutatóira Mohácson, Pécsett kívül a budapesti Kossuth Klubban került sor. II. Cigány Kulturális Napok Pécs 1993. rendezvénysorozat keretébe mutatta be az egyesület Balogh Attila: Nagyon Fáj című verseskötetét a Rácz Aladár Közösségi Házban.

1994.02.15-én Dr. Várnagy Elemér: Cigány fiatalok a nagyvilágban című könyvének bemutatóját szerveztük meg a Cigány-Magyar Baráti Klub programjaként. 1994.10.14-én Csemer Géza: Habiszti című könyvnek bemutatójára került sor. 1995.09.21-én ROM SOM című újra indított folyóiratot mutatta be a főszerkesztő. Choli Daróczi József az egyesület Közösségi Házában.1997.07.12-én Tóth Józsefné: Gizi néni könyve című novelláskötetét mutatta be az egyesület a Rácz Aladár Közösségi Ház Pinceklubjában. A VII. Cigány Kulturális Napok Pécs programjában a Baranya Megyei Könyvtár dísztermében a Magyar Művelődési Intézet anyagából az egyesület megszervezte az I. Országos Cigány Könyvkiállítást 1997.08.29-én.

2004.02.26-án A Legfinomabb Cigány Ételek című Csemer-Korpádi-Patyi féle cigány ételeskönyv kóstolóval egybekötött bemutatóját a pécsi Cellárium Étteremben tartottuk meg .

2005. április 11.-én a költészet napjára szerveztük meg, és mutattuk be Kovács József Hontalan: József Attila: Ikonok című verses kötetét, melyet kortárs cigány és nem cigány, valamint külföldi művészek illusztráltak.

2005.08.02-án kiadásunkban megjelent Alkotások az Erdős Kamill Cigány Múzeum képzőművészeti anyagából című katalógus került bemutatásra a Közösségi Házban, melyet a Magyar Országos Levéltár fővárosi dísztermében mutattuk be. 2006.01.14-én az Ember Háza Alapítvány, az Erdős Kamill Cigány Múzeum és a Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület közös kiadásában megjelent Cigánysors című cigány történeti kiadványt.

2006. március 29.-én a Roma Holocaust és Rasszizmus a mai Európában című kiállítás megnyitója keretében, Radnóti Ilona: „… úgy kell eljárni, mint a zsidókkal” Roma holocauszt Baranyában című kiadványának ismertetőjére is sor került a pécsi Várostörténeti Múzeumban.

A Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány támogatásával jelentettük meg 2006.-ban Dr. Kosztics István: Pécs-Baranyai cigányág kultúrája a rendszerváltástól napjainkig című kötetet. Szintén a Közalapítvány támogatásával jelent meg az általános iskolai integrált oktatáshoz a „Cigány irodalmi arcképcsarnok” című kiadványunk, Kovács József Hontalan szerkesztésében.

2007.-ben Holocaust a képzőművészetben címmel az Erdős Kamill Cigány Múzeum anyagából jelentettünk meg katalógust.

Ebben az évben Szentandrássy István festőművész 50.-ik születésnapja alkalmára jelentettük meg Kovács József Hontalan: Szentandrássy István evangéliuma című kiadványát.

2007. szeptember 24.-én a Barcsi Dráva Múzeum „Gyökerek” című könyvét Mészáros Ádám a kötet kiadója és szerkesztője mutatta be a Közösségi Házunkban.

Ez év októberében Pethes Mária költőnő „Marionettjátékos” című verses kötetét Bogádi Kis György író mutatta be, Barbizoni elégiák című újabb kötetét pedig Békés Sándor újságíró 2008.-ban.

Színházi bemutatók-találkozók

Az I. Roma Előadóművészeti Találkozóra a budapesti Napház és a Magyar Művelődési Intézet, valamint a pécsi Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület közös rendezésében 1995. november 3-5.között került sor a Rácz Aladár Közösség Házban és a Pécsi Ifjúsági Házban. A fiatal vers és prózamondók, valamint színjátszó körök rendezvényén közel 150 fő vett részt az ország különböző részéből. Közülük ma már sikeres színművész Nyári Oszkár, a Duna TV bemondója Horváth Kálmán. Az Egyesület szervezésében a Baranyai Cigányok II. Tavaszi Fesztiválja keretében 1999.03.27-én Jónás Judit: Gyere Josephine című zenés játéka került megrendezésre a Rácz Aladár Közösségi Házban.

1999.10.25-én Jónás Judit Domján Edit díjas színművésznő a Balladák földjén című darabját mutatta be az egyesület Padlásszínházában. 2000. április 11-én a Gandhi Gimnázium Playback Színházának előadására került sor, akik a Rácz Aladár Közösségi Ház Padlásszínházában léptek fel az év során. A IX. Cigány Kulturális Napok Pécs programjában 2000.09.l6-án Weöres Sándor: Psyché című darabját Jónás Judit színművésznő előadásában láthatta a pécsi közönség. 2001.03.31-én a Cigány Színházi Társulás Sophokles-Bornemissza: Elektra című darabját adta elő a Tavaszi Fesztivál keretében. A Pécs-Baranyai Roma Nap keretében került megrendezésre az I. Roma Színházi Találkozó 2001. szeptember 8-9. között a Rácz Aladár Közösségi Házban és a Pécsi Horvát Színházban az Egyesület szervezésében. A darabok közül nagy sikere volt a Hegyi Aranka életét bemutató, „A Cigányprimadonna” című darabnak a Cigány Színházi Társulás előadásában, valamint a Dajka Színpad által előadott Zöldmezőszárnya című zenés népmesei játéknak. A XII. Cigány Kulturális Napok Pécs rendezvénysorozat keretében a Cigány Színházi Társulás előadásában 2003.09.12-én a Pécsi Harmadik Színházba került színre Csemer Géza: Dankó Pista című daljátéka.

2009. szeptember 17.-én a cigány holocaust 60 évfordulója tiszteletére szervezett emlékkiállításon Khamaro: Vonat című táncszínházi előadására került sor a Rácz Aladár Közösségi Házban

Cigány zene-jazz-folklór

A Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület 1989-től folyamatosan támogatta a hagyományos cigány zenekarokat, hagyományőrző együtteseket, bemutatkozó esteket, külföldi és hazai fellépéseket szervezett részükre. 1989 nyarán zenei tábort szervezett tehetséges cigány fiatalok részére az ANK aulájában.

1990-től a Pécsi Szabadtéri Színpadon országos és regionális Folklór Fesztiválokat szerveztünk neves budapesti (Kaly Jag, Romano Glasszo, stb.) és vidéki hagyományőrző együttesek (Cini Jag, Chachi Vorba, Szolnoki Barna Gyöngyök, stb.) közreműködésével. 1994.10.14.Kathy Horváth Lajos budapesti hegedűművésznek szervezett az egyesület koncertet a Rácz Aladár Közösségi Házban. 1994.11.20-án a Ki Mit Tud? győztes gitáros, Botos Tibor vezette Jazz triónak szervezett az egyesület koncertet a Pécsi Ifjúsági Házban. Az Egyesület a baranyai folklór együttesek részére nagysikerű fellépést szervezett a Budapesti Almási téri szabadidő központban. 1999.09.10-én Szakcsi Lakatos Béla , Jávori Vilmos Jazz duója lépett fel a Közösségi Ház teraszán. Az egyesület nagyszabású ünnepségein a Dörömbőző Géza Prímás vezette cigányzenekar lépett fel, zenekara kísérte az egyesület által szervezett nótaesteket is.

A cigány zenei értékek megőrzése, erősítése céljából 2003-tól megyei Roma Ki Mit Tud?-ot szervez az egyesület, a Tavasz Fesztiválján a győztesek Gála műsort adnak. 2005. május 28-án a Pécsi Horvát Színház szabadtéri színpadán rendezett az egyesület Országos Folklór Fesztivált.

2006.-től a Balkán Kapuja címmel szervez az Egyesület EKF2010 programjához kapcsolódóan nemzetközi fesztiválokat.

2006.-ban Dörömböző Géza prímás 85. születésnapja tiszteletére Nóta estet és fogadást szervezet az Egyesület az Ifjúsági Házban.

Fesztiválok-kulturális napok-nemzetközi konferenciák, rendezvények

Az Egyesület 1990-től szervezi a Cigány Kulturális Napok Pécs rendezvénysorozatot, mint évente visszatérő rendezvényt, népszerűsítve a hagyományos cigány kultúrán túl a fejlődő, szélesedő cigány művészet új területeit is (jazz, színházművészet, film, könnyűzenei irányzatok, stb.). 2004.-től a Cigány Kulturális Napok rendezvénysorozat keretében kerül megrendezésre „A cigányság történeti múltja és jelene, különösen a Dél-Dunántúli régióban” címmel történeti konferenciánk, melynek címe a 2007.-től a kutató hálózat kiszélesedésével „A cigányság történeti múltja és jelene Magyarországon, különösen a dunántúli és nyugat-magyarországi régiókban” címre változott.

Emellett szakmai tanácskozások, konferenciák foglalkoznak az aktuális cigány szakmapolitikai kérdésekkel, neves előadók, szakértők és szakpolitikusok bevonásával. Az egyesület 1991-től részt vesz a JEV (Európai Népcsoportok Ifjúsága) szakmai munkájában a húsvéti szemináriumokon. 1991-1996-ig az egyesület a grazi Alpok-Adria Alternatív szervezettel közösen „Népek Kultúrája” mottóval nemzetközi nyári tábort szerveztek olyan külföldi szakembereknek, érdeklődőknek, akik közelebbről meg akarták ismerni a cigányság történetét, nyelvét, kulturális értékeit, hogy tisztább, igazabb képet kapjanak e kitaszított népcsoportról, hogy maguk is fel tudjanak lépni az előítéletesség, és az általánosításokkal szemben. 1995-től csatlakozott az egyesületünk egy országos kezdeményezéshez, hogy minden településen augusztus utolsó szombatján szervezzék a Roma Napot, az egyűvé tartozás, a szolidaritás erősítése érdekében. A Pécs-Baranyai Roma Nap programjaiban ezért általában Folklór Fesztiválok, kézműves bemutatók és egyéb a hagyományőrző elemek találhatóak.

1998-tól szervezi az egyesület a Baranyai Cigányok Tavaszi Fesztiválját, mely keretében rendezi meg a Ki Mit Tud? Gálaműsort, jótékony célú koncerteket szervez, ünnepélyes keretek között kitűntető díjakat adományoz, emellett hangsúlyt kap a képzőművészet és az irodalom is. A kulturális napokhoz hasonlóan arra törekszik az egyesület, hogy egy-egy speciális kulturális területet érintve, kiemelve, színesítse a Fesztivált.

2001-2003 között az Egyesületünk a KulturKontakt Ausztria szervezettel közösen külföldi és hazai német nyelvtanároknak szervezett (továbbképzésnek elfogadott) konferenciákat a következő címek alatt: „ Roma kultúra és oktatásügy Magyarországon”, „A Romák kulturális hagyományai Magyarországon- multikulturalitás az iskolában”, „A cigányság az Európai Unióban”.

Holocaust a művészetben

A Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület a roma holocaust 60. évfordulója tiszteletére 2004-ben több színvonalas programot szervezett. Augusztus 02.-án képzőművészeti kiállítást szervezett cigány művészek holocaust tárgyú alkotásaiból. Szeptember 17-én Karl Stojka (Bécs) és Lukács Ágnes (Budapest) a borzalmakat átélő művészek festményiből, kollázsaiból rendezett kiállítást a Rácz Aladár Közösségi Házban, az osztrák nagykövetség és az Esélyegyenlőségi Minisztérium támogatásával. Az egyesület áldozatos gyűjtőmunkájának köszönhetően 2004. október 25-én felavatásra került a Pécs, Lánc utcai Parkban Horváth Zoltán Jenő márvány holocaust emlékműve.

2006.-ban a pécsi Zsinagógában rendeztük meg a Cigány Holocaust Képzőművészeti emlékkiállításunkat. Azóta is minden évben a Holocaust Emléknapon, augusztus 02.-án egy-egy új helyszínen kiállítjuk a képzőművészeti gyűjteményünket, mely folyamatos bővítés alatt áll.

Jótékonysági célú koncertek

Az Egyesület 2003-tól az Ember Háza Alapítványa javára nagyszabású jótékonysági célú koncertek, fellépések szervezésébe fogott. 2003.03.28-án a Palatinus Hotelben Bódi Guszti és a Fekete Szemek együttes lépett fel. Dankó Pista halálának 100.évfordulója tiszteletére jótékony célú Nótaestet szervezett az egyesület, a neves énekesek (Csonka Anna, Keresztúri Erika, Bízó József, Győri Szabó József) közreműködésével. A Pécsi Sportcsarnokban az MC.Hawer és a Tekknő, valamint a Románcok együttes adott koncertet 2003.08.29-én. A Tavaszi Fesztivál programjában 2004.04.03-án a Baranya Megyei Önkormányzat Dísztermében Bangó Margit koncertezet. 2005. április.23-án a Bóbita Bábszínházban a Váradi Roma Café lépett fel. A Pécsi Ifjúsági Házban 2005.08.27-én Stefanó jótékonysági fellépésére került sor.

2006.-ban a Baranya megyei Önkormányzat dísztermében Nótár Mary koncertjét rendeztük meg.

2008.-ban a Pécsi Kulturális Napok keretén belül a Bóbita Bábszínházba Sárközy adott nagysikerű koncertet.

Cigány Módszertani Központ

A Rácz Aladár Közösségi Ház, mint Cigány Módszertani Központ állandó szakmai, jogi tanácsadó szolgálatot tart fenn egyesületek, klubok, közösségvezetők és egyének részére. Fennállása óta több civil szervezet létrejöttét segítette elő (Mánfai Kulturális Egyesület, Hetvehelyi Beás Egyesület, stb.). Megszervezte 1995. elején az előző évi önkormányzati választás során Baranya megyében létrejött helyi cigány kisebbségi önkormányzatok szövetségét, amely az országban akkor példanélküli volt.

1996-tól évente belső képzés keretében segít a helyi cigány kisebbségi önkormányzatok vezetőinek, tagjainak, képviselői munkára való felkészülésben.

Civil szervezeteknek és cigány önkormányzatoknak folyamatosan információs és tanácsadó szolgálatot tart fenn, segíti hivatalos, adminisztrációs tevékenységüket, (jegyzőkönyvek emlékeztetők, elkészítését Stb.) pályázatok, kérelmek és egyéb beadványok megírását, továbbítását, pénzügyi és pályázati elszámolások összeállítását.

Európa Uniós programok

EU-RO Európa Napok Pécs címmel 2004. május 28-29.-én rendezvénysorozatot szervezett az Egyesület a Rácz Aladár Közösségi Házban valamint a Balokány Ligetben. Az első napon „Felkészülten az Unióban” című konferenciára került sor, valamint „Amit az Európai Parlamentről tudni kell” című könyvbemutatóra. Másnap „Romák az Unióban” címmel politikai kerek asztal fórumot szerveztünk az Európa Parlamenti választási listát állító pártok képviselőivel.

2006. május 05.-n „EU-RO” Roma Európa Nap-ot szerveztünk „Beszélgessünk Európa jövőjéről” címmel, melyen részt vett Mohácsi Viktóra Európa Parlamenti képviselő.

2007. április 27.-én a Rácz Aladár Közösségi Házban került megrendezésre az „Amit az Unióról tudni kell” című vetélkedő döntője, melyen Baranya megyei általános iskolások (7-8 osztályos) vettek részt.

2007. május 11.-én rendeztük meg „EGYÜTT- Beszélgessünk Európáról a Róma Szerződés aláírásának 50.-ik évfordulóján” címmel konferenciánkat a Rácz Aladár Közösségi Házban.

Foglalkoztatási képzési programok

Pécs M. J. Város Önkormányzat támogatásával 2000-től a Szociális és Foglalkoztatási Irodát működtettünk a Rácz Aladár Közösségi Házban, melynek keretében közel 50 közhasznú munkást foglalkoztatott.

2003.-2004. között Phare Program keretében Roma Közösségi Ház működtetése című komplex projektet valósítottunk meg.

Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával 2006-2009 között Roma munkaerő-piaci szolgáltató hálózatot működtettünk a Közösségi Házban, melynek keretében tartós munkanélkülieket helyeztünk el az elsődleges munkaerő piacra vagy irányítottunk átképzésre.

2006-2007.-ban Hal Helyett Háló címmel kistérségi szociális hálózatot működtettünk, mely program keretében a szociális területen dolgozó szakembereket (23 fő) speciális képzésbe részesítettük a PTE FEEK konzorciumi partnerünkkel.

2007-2008 évben Lépjünk Együtt Egymásért címmel fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatást nyújtottunk hátrányos helyzetű, elsősorban cigány tartós munkanélküliek részére.

Cigányok Jog és Érdekérvényesítő Szolgálata - Irodája.

1992 novemberéről a Cigányok Jog és Érdekkérvényesítő Szolgálat keretében elsőként jogsegélyszolgálatot indítottunk a Rácz Aladár Közösségi Házban, a szolgálatot Dr. Berényi István ügyvéd vezette.

1995.-től Phare program támogatásból, szolgálatunkat bővíteni tudtuk és a továbbiakban Irodaként működtettünk indítottuk be Irodánkat, mely elsősorban jogsegélyszolgálatot működtetett, kivételes ügyekben képviseletet is ellátott. Az Iroda felvállalta a cigányok holocaust kárpótlási ügyek intézését.

1997.-től az Iroda működését a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány biztosította pályázati forrásból.

Az Igazságügyi Minisztérium nép ügyvédje, valamint az anti-diszkriminációs hálózat kiépítésével az Irodánk működése indokolatlanná vált.

Képgaléria

1 / 10