Munkaerő-piaci szolgáltató iroda kapacitásának bővítése.

CKKE szabályzatai

PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT

I. ÁLTALÁNOS RÉSZ

1.      Bevezetés

A Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület, továbbiakban CKKE (7621 Pécs, József u 4., képviseli: dr. Kosztics István elnök)  ügyfelei érdekében, elkészítette a panaszkezelés módjáról szóló szabályzatát, panaszainak egységes szabályok szerint történő átlátható, hatékony kezelése és kivizsgálása céljából.

2.      A szabályzat célja

A panaszkezelési szabályzat általános célja, hogy Ügyfeleink elégedettsége és igényeinek magasabb szintű kielégítése érdekében, a fontos visszajelzéseket tartalmazó panaszok kezelésének, kivizsgálásának, nyilvántartásának és értékelésének rendje szerves részévé váljon társaságunknál, így biztosítva a vitarendezés folyamatos tökéletesítését. A szabályzat elősegíti, hogy Ügyfeleink véleményüket, panaszukat egyszerűen és eredményesen juttathassák el a megfelelő fórumok részére, ezzel is támogatva a gyorsabb megoldáshoz való hozzájutást.

3.      Alapelvek

Gyakorlatunk alapkövetelménye Ügyfeleink felvetéseinek gyors kivizsgálása és a feltárt hibák orvoslása. Ezért a panaszbejelentéseket rögzítjük, és rendezésüket kiemelt feladatként kezeljük. Emellett a beérkezett észrevételeket rendszeresen elemezzük, és ennek eredményeit felhasználjuk szolgáltatásaink és ügyfélkezelési rendünk továbbfejlesztéséhez. A panaszkezelésnek gyorsnak, tisztességesnek és érdeminek kell lennie, amelynek során fel kell tárni a panasz okát, indokát és ezt követően a panaszt mielőbb orvosolni kell.

A CKKE a beérkező panaszok kezelése során szakszerű, érdemi, kifejtő és naprakész válaszadásra törekszik, amely megfelel a közérthetőségi elvárásoknak.

4.      Fogalmi meghatározások

Panasz: a CKKE tevékenységével, szolgáltatásával szemben felmerülő minden olyan egyedi kérelem vagy bejelentés, amelyben a Panaszos, a CKKE eljárását kifogásolja és azzal kapcsolatban konkrét, egyértelmű igényt fogalmaz meg. Nem minősül panasznak, ha az Ügyfél a CKKE-től általános tájékoztatást, véleményt vagy állásfoglalást igényel.

Panaszos: lehet természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági táraság vagy más szervezet, aki/amely a CKKE szolgáltatását igénybe veszi, vagy a szolgáltatással kapcsolatos tájékoztatás vagy ajánlat címzettje, illetve felsoroltak bármelyikének képviselője.

Ügyfél: Panaszos és/vagy Munkavállaló együttvéve, vagy a CKKE szerződött partnere.

Meghatalmazott: a felek meghatalmazott útján is eljárhatnak. Meghatalmazott lehet bármely természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet. Nem lehet meghatalmazott: aki tizennyolcadik életévét még nem töltötte be; akit jogerős bírói ítélet a közügyektől eltiltott, vagy akit a bíróság jogerősen gondnokság alá helyezett.

II. PANASZKEZELÉS MENETE

Panasz bejelentése, rögzítése

Az Ügyfelek által igénybe vehető panaszbejelentés módjai:

Szóbeli panasz: - személyesen

- telefonon

Írásbeli panasz: - személyesen vagy más által átadott irat útján

- postai úton

- elektronikus levélben

- faxon

1.1    Bejelentés szóbeli (személyes és telefonos) panasz esetén

Amennyiben az Ügyfél, valamint a CKKE megítélése szerint a kifogásolt panasz a helyszínen megoldható, esetleg információhiányon vagy félreértésen alapul, az Ügyfél:

ügyfélfogadási időben a CKKE munkatársaihoz vagy az Ügyféllel kapcsolatot tartó kollégához, vagy

feletteséhez, vagy az Elnökhöz fordulhat.

1.2.   Bejelentés írásbeli panasz esetén

A panasz elbírálásához szükséges a konkrét ügy pontos leírása, több kifogás esetén azok, illetve indokaik elkülönített rögzítése, továbbá a határozott igény megjelölését és a panaszban foglaltakat alátámasztó dokumentumok másolatát is mellékelni kell a beadványhoz. Amennyiben a panasznak voltak előzményei, az ezekkel kapcsolatos információkat is kéri a CKKE megadni.

Az írásbeli panasz érvényességi kelléke az Ügyfél aláírása. Az írásbeli panasz képviselő vagy meghatalmazott útján való benyújtása esetén a CKKE vizsgálja a képviseleti jogosultságot, ezért ha a felek meghatalmazott útján járnak el, a panasz kérelmen a meghatalmazottként eljáró természetes személy nevét is fel kell tüntetni, továbbá a kérelemhez csatolni kell a meghatalmazott aláírásával ellátott - legalább két tanú által aláírt, illetve saját kezűleg írt és aláírt - eredeti meghatalmazást.

2.      A panasz kivizsgálása és megválaszolása

2.1.   Szóbeli panasz

A szóbeli panaszt a CKKE haladéktalanul megvizsgálja és lehetőség szerint azonnal orvosolja. Telefonon közölt panasz esetén a CKKE biztosítja az ésszerű várakozási időn belüli hívásfogadást és ügyintézést. Ha az Ügyfél a panasz kezelésével nem ért egyet vagy a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a CKKE a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát - személyesen közölt szóbeli panasz esetén - az Ügyfélnek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén az Ügyfélnek megküldi. Egyebekben a CKKE az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.

A jegyzőkönyv a következők rögzítésére alkalmas:

a) az ügyfél neve;

b) az ügyfél lakcíme,

c) a panasz előterjesztésének helye, ideje, módja,

d) az ügyfél panaszának részletes leírása, a panasszal érintett kifogások elkülönítetten történő rögzítésével, annak érdekében, hogy az ügyfél panaszában foglalt valamennyi kifogás teljes körűen kivizsgálásra kerüljön,

e) a panasszal érintett szerződés száma (ha van ilyen), ügytől függően ügyfélszám,

f) az ügyfél által bemutatott iratok, dokumentumok és egyéb bizonyítékok jegyzéke,

g) a jegyzőkönyvet felvevő személy és az ügyfél aláírása (utóbbi formai elem személyesen közölt szóbeli panasz esetén elvárt),

h) a jegyzőkönyv felvételének helye, ideje.

2.2.   Írásbeli panasz

Írásbeli panasz esetén a CKKE a panaszügyet érdemben megvizsgálja és a panasszal kapcsolatos álláspontját és érdemi döntését/intézkedését pontos indoklással ellátva, ha jogszabály másként nem rendelkezik, a panasz közlését követő 30 napon belül írásban megküldi az Ügyfél részére. Igény esetén a CKKE a kivizsgálás eredményéről telefonon vagy e-mailben is értesítést küld.

Előfordulhat, hogy a panasz kivizsgálása során a CKKE-nek kiegészítő információkra lesz szüksége az Ügyfél részéről. Ebben az esetben Ügyfél érdeke az ilyen irányú megkeresés mielőbbi megválaszolása, mert a CKKE az eljárást a hiányok pótlásáig nem tudja folytatni.

A CKKE a panaszkezelés során igyekszik a legrövidebb határidők betartásával eljárni és biztosítja Ügyfelét, hogy döntése során a hatályos jogszabályok szerint vizsgálja ki, orvosolja, vagy utasítja el a panaszt. Panaszügyben hozott döntését közérthetően és egyértelműen indokolva, valamennyi felvetett problémára reagálva küldi meg Ügyfelei részére.

A CKKE a panasz kivizsgálásáért ügyfelével szemben semmilyen díjat nem számítunk fel.

3.      A CKKE a panaszkezelés során különösen az alábbi adatokat kérheti az ügyféltől:

a) neve;

b) szerződésszám, ügyfélszám (ha van ilyen);

c) lakcíme, székhelye, levelezési címe;

d) telefonszáma;

e) értesítés módja;

f) panasszal érintett eljárás vagy szolgáltatás;

g) panasz leírása, oka;

h) panaszos igénye;

i) a panasz alátámasztásához szükséges, az ügyfél birtokában lévő dokumentumok másolata;

j) meghatalmazott útján eljáró ügyfél esetében érvényes meghatalmazás;

k) a panasz kivizsgálásához, megválaszolásához szükséges egyéb adat.

A panaszt benyújtó ügyfél adatait az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseinek megfelelően kell kezelni.

A panasz benyújtását követően a CKKE elsődleges feladata annak eldöntése, hogy a jelen szabályzatban meghatározott fogalom szerint a bejelentés panasznak minősül-e vagy sem. Amennyiben igen, sor kerül a panasz regisztrációjára.

A panasz regisztrációja után megkezdődik a panaszügy kivizsgálása. A vizsgálati szakaszban kerülhet sor a hiányzó információk, illetve szakvélemény beszerzésére.

Amennyiben valamennyi, a panaszbejelentés szempontjából fontos információ rendelkezésre áll, a vizsgálati szakasz lezárul és sor kerül a döntéshozatalra.

A döntésnek három fajtája van:

1.         a panasz elfogadása,

2.         a panasz részbeni elfogadása,

3.         a panasz elutasítása

A döntéshozatalt a panaszeljárás befejezéseként az ügyfélválasz elkészítése és megküldése követi a jogszabály által meghatározott, illetve az Ügyfél által igényelt közlési formában (írásban, faxon, e-mailben, stb.).

5.      Tájékoztatás jogorvoslati lehetőségekről

A panasz elutasítása esetén a CKKE írásban tájékoztatja jogorvoslati álláspontjáról az ügyfelet, hogy panaszával – annak jellege szerint – milyen szervhez, hatósághoz vagy bírósághoz fordulhat.  Az Ügyfelet ezek a lehetőségek akkor is megilletik, ha a panasz kivizsgálására előírt 30 napos törvényi válaszadási határidő eredménytelenül telt el.

6.   Panasznyilvántartás és adatvédelem

A CKKE az Ügyfelek panaszairól és azok megoldását szolgáló intézkedésekről nyilvántartást vezet, amely a következő főbb adatokat tartalmazza:

a Panaszos adatait,

a panasz leírását, a panasz tárgyát képező esemény vagy tény megjelölését,

a panasz benyújtásának időpontját és módját,

a panasz orvoslására szolgáló intézkedés leírását, elutasítás esetén annak indokolását,

a panaszügy intézéséért, illetve az intézkedés végrehajtásáért felelős személy(ek), megnevezését, valamint az intézkedés teljesítésének és a panasz lezárásának határidejét,

a kivizsgálás során beszerzett információkat és esetleges szakvéleményt,

a panaszban megjelölt igényről való döntést,

a panasz megválaszolásának időpontját és módját,

a panaszkezelés elemzéséhez és fejlesztéséhez kapcsolódó egyéb információkat
(pl. panasz oka, gyakorisága).

A CKKE az írásbeli panaszokat – beleértve a személyes megjelenés során előadott panaszról készült jegyzőkönyvet is – továbbá az azokra adott válaszokat három évig archiválja és a Felügyelet kérésére, bemutatja. A megőrzési idő elteltével az adathordozókat (okiratokat) selejtezni kell.

A panaszügyi nyilvántartásban rögzített személyes adatok kizárólag a panaszügyek regisztrálásának és a panaszügyek elbírálásának célját szolgálhatják.

A CKKE a panaszt és az arra adott választ három évig őrzi meg, és azt a Felügyelet kérésére bemutatja. A CKKE ezen felül jogosult jogai érvényesítéséhez vagy kötelezettségei teljesítéséhez a panaszokkal kapcsolatban papír alapú formában vagy elektronikusan rögzített dokumentumokat a panasz vonatkozásában előírt bizonylat megőrzési szabályoknak megfelelően, de legalább a polgári jog elévülési szabályai szerinti elévülési idő leteltéig megőrizni.

III. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

A szabályzat elérhetősége

Jelen panaszkezelési szabályzatát a Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület székhelyén közzéteszi, valamint a honlapján (http://tamop262ckke.nanoweb.hu, www.ckke.hu) is elérhető.

Hatálybalépés

Jelen szabályzat 2013. november 1. napjától hatályos.

Jóváhagyta

dr. Kosztics István

elnök

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Esélyegyenlőségi Szabályzat

(1) A Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület az Egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előremozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, valamint az ezt módosító 2012. évi XXI. törvényben előírtak alapján az alábbi esélyegyenlőségi szabályzatot fogadta el.

(2) Jelen szabályzat hatálya kiterjed a Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesülettevékenységeivel összefüggő összes szolgáltató tevékenységre, a feladatellátásban közreműködő szakemberekre, önkéntesekre és más alkalmazottakra.

1. Bevezető

(1) A Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület szervezésében, irányításában, működtetésében, feladatainak végrehajtásában közreműködő munkatársakkal, a felhasználókkal, partnerekkel kapcsolatos döntéseik, intézkedéseik meghozatalakor az egyenlő bánásmód követelményét kötelesek megtartani.

(2) A Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében szolgáltatásaival hozzájárul az alkalmazottak és a felhasználók megkülönböztetés nélküli ellátásához.

(3) A  Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület nem lehet elkötelezett egyetlen vallás, világnézet vagy politikai irányzat mellett sem.

Tiszteletben tartja az alkalmazottak, önkéntesek és a felhasználók lelkiismereti és vallásszabadságát. Senki nem késztethető lelkiismereti, világnézeti, politikai meggyőződésének megvallására, megtagadására. Senkit nem érhet hátrány lelkiismereti, világnézeti, politikai meggyőződése miatt.

2. A megkülönböztetés tilalma

(1) A Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület elkötelezi magát a munkahelyi esélyegyenlőség elvei mellett és a megvalósítás érdekében az egyenlő bánásmód elveinek tiszteletben tartását, valamint az esélyegyenlőséget támogató, elősegítő intézkedéseket hoz.

(2) A Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület kötelezettséget vállal, hogy a foglalkoztatás során megelőzi és megakadályozza a munkavállalók hátrányos megkülönböztetését. Ez kiterjed a munkaerő-felvételre, az alkalmazásnál a munkabérek, a jövedelmek, juttatások, a képzés, a továbbképzés és egyéb ösztönzések meghatározására, az áthelyezés, a felmondás és egyéb, a foglalkoztatással összefüggő esetekre.

(3) A hátrányos megkülönböztetés tilalma kiterjed a munkavállalók bárminemű, különösen koruk, nemük, családi állapotuk, nemzetiségük, fajuk, származásuk, vallásuk, politikai meggyőződésük miatti diszkriminációjára.

(4) A Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület kiemelt figyelmet fordít a munkavállalók életkora, neme, nemzetiségi hovatartozása, családi vagy egészségügyi állapota miatt bekövetkező közvetlen vagy közvetett megkülönböztetés megelőzésére, megszüntetésére.

3. Az emberi méltóság tiszteletben tartása

(1) A munkáltató a foglalkoztatás során tiszteletben tartja a munkavállalók emberi értékeit, méltóságát, egyediségét. A munkáltató a saját és a munkavállalók érdekeit figyelembe véve, azokat összeegyeztetve olyan munkafeltételeket, munkakörülményeket, munkahelyi légkört igyekszik kialakítani, amely ezeknek az alapvető értékeknek a megőrzéséhez és megerősítéséhez hozzájárul.

(2) A munkáltató a foglalkoztatási viszony keretei között is a partnerség elvének érvényesítésére törekszik. Ennek érdekében átlátható szerződéses viszonyokat tart szem előtt a kölcsönös előnyök egyidejű biztosításával.

(3) A megkülönböztetés tilalma, az egyenlő bánásmód elve nem alkalmas az összes létező egyenlőtlenség megszüntetésére, amely érheti a munkavállalókat foglalkoztatásuk során. A munkáltató a jogi szabályozás keretei között méltányos és rugalmas intézkedéseket dolgoz ki, amelyek elősegítik az érintettek foglalkozatási pozíciójának megőrzését, javulását.

4. Esélyegyenlőség a juttatások terén

(1) Az intézményben alkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatottak részére adható juttatások körét a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza.

5. Esélyegyenlőség a foglalkoztatás terén

(1) Az álláshirdetések megfogalmazásakor és a jövendő munkatársak kiválasztásánál az Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület nem tesz különbséget – természetesen az adott munkakör betöltésének feltételeit előíró jogi normák figyelembe vételével – kor, nem, nemzetiség, családi és egészségügyi szempontból.

(2) A munkaerő-felvétel során a hangsúlyt az adott munkához szükséges képességekre, készségekre, jártasságokra és tapasztalatokra helyezi. A jelöltek kiválasztásánál a szervezet fontos szempontnak tekinti a szakmai, gyakorlati munkatapasztalatot és az ezen alapuló megbízhatóságot.

6. Jogorvoslati lehetőség

(1) Az egyenlő bánásmód megsértése, a zaklatás, jogellenes elkülönítés, megtorlás előfordulása esetén a munkavállaló az Elnökhöz fordulhat, aki a panaszt anonim módon 15 napon belül kivizsgálja.

(2). Amennyiben a résztvevők nem tudnak megegyezni, közvetítőt vonhatnak be az eljárásba.

(3) Amennyiben a közvetítő bevonásával sem sikeres a panasz megoldása, a munkavállaló a területileg illetékes bírósághoz fordulhat.

7. Záró rendelkezések

(1) A Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület Esélyegyenlőségi Szabályzatát a munkatársak megtárgyalták és elfogadták. Jelen szabályzat 2013. november 4-én lép hatályba.

(2) A Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület Esélyegyenlőségi szabályzatát az intézmény honlapján nyilvánosságra kell hozni, hozzáférhetővé kell tenni.

Pécs, 2013. november 4.

dr. Kosztics István

elnök

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________

CIGÁNY KULTURÁLIS ÉS KÖZMŰVELŐDÉSI EGYESÜLET

PÉCS

ALAPSZABÁLY

amelyet az egyesülési jogról szóló 1989. Évi II. sz. törvény 3 szakaszának /4/ bekezdése alapján megállapított és elfogadott az alábbi társadalmi szervezet alapító tagsága.

Az egyesület neve: CIGÁNY KULTURÁLIS ÉS KÖZMŰVELŐDÉSI EGYESÜLET PÉCS

Rövidítése:                    CKKE
Alakulásának időpontja: 1989.03.29.

Az egyesület székhelye:  PÉCS
központja:                     Pécs, József u. 4.

Az egyesület telephelyei:  7826. Alsószentmárton,
Dankó Pista utca 10.

6451 TATAHÁZA

Ady Endre utca 10.

Az egyesület működési területe: Egyesület tevékenységét Magyarország területén végzi, az Alkotmány keretei között.

Az egyesület jogi személyiséggel rendelkezik.

Az Egyesület közhasznú szervezet:
Fokozata, közhasznú szervezet, mellyé Baranya Megyei Bíróság átminősítő

bejegyzésével válik.

Az egyesület pecsétje: köralakban kívül a „Cigány Kulturális És Közművelődési Egyesület", belül a „PÉCS" felirat.

Az egyesület célja:
A Baranya megyében élő cigány lakosság, későbbiekben pedig Dél-Dunántúli Régió cigányságának kulturális, közművelődési, szociális, foglalkoztatási, jogi és környezetvédelmi érdekképviselete.
Közhasznú tevékenységből eredő céljai:

Kulturális tevékenység, kulturális örökség megóvása

A cigányság kulturális örökségének feltárása, ápolása és annak bemutatása a tágabb környezetnek is, hogy a cigányságot egyre többen értékei oldaláról is megismerhessék és ezzel az erősödő előítéleteket visszaszorítsuk.

Célunk továbbá, hogy a cigányság közművelődési helyzetének javítsuk, az erre rendelkezésre álló anyagi erőforrásokat koncentráljuk, s így általános nevelésüket fokozzuk. Szeretnénk elérni, hogy a művelődéshez való jogukkal élni tudjanak. Mindezzel elősegítenénk a cigányság szociális, erkölcsi és műveltségi felemelkedését, helyes identitás tudatának kialakulását.

Regionális módszertani feladatok ellátása, ehhez megfelelő épület megvásárlása, kialakítása és üzemeltetése.

Regionális Cigány Múzeum és egyéb szakintézmények felállítása.
Regionális Cigány Múzeum és egyéb önálló gazdálkodási és költségvetési szakintézmények felállítása:
- Erdős Kamill Cigány Múzeum
- Rácz Aladár Közösségi Ház
- Nemzetiségi Galéria és Könyvesház
- Szentandrássy István Galéria

A cigányság politikai és jogi érdekképviseletének biztosítása. Jogvédő iroda működtetése.

Fellépés a kirekesztő, rasszista megnyilvánulások ellen.

Szociális tevékenység, családsegítés

Tudományos tevékenység, kutatás, könyvkiadás, egyéb módszertani anyagok megjelentetése.

Nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés.

Munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése és a kapcsolódó szolgáltatások

Környezetvédelem, a cigányságot is érintő környezetvédelmi problémák feltárása, a problémák megszüntetésében való részvétel.

Gyermek és ifjúságvédelem, érdekképviselet, programok, táborozások.

A cigány etnikum, mint hátrányos réteg társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése.

Rehabilitációs foglalkoztatás

E célok elérése érdekében:

Egyesületeket, klubokat, hagyományőrző együtteseket, naiv művészi köröket szervez. Az egyesület anyagi lehetőségeihez mérten felvállalja a megyében és a régióban már működő és a későbbiek folyamán létrejövő ilyen és hasonló célú közösségek anyagi, erkölcsi és szakmai támogatását. A cigány képzőművészek, kézművesek, előadóművészek, költők kiemelt támogatása (ösztöndíj, tiszteletdíj, honorárium, segélyezés, alkotások és anyagvásárlás). A támogatási formák, kérelemre vagy nyilvános felhívásra jelentkezéssel adható vezetőségi döntés alapján.

Kulturális és művelődési célokat szolgáló rendezvényeket szervez és bonyolít le /fellépések, előadások, gyűlések, tanfolyamok stb. /,

Az analfabéták részére szervezett esti oktatást indít.

A cigányság foglalkoztatottsági gondjainak enyhítése érdekében szorgalmazza a felnőttek körében is az általános iskola nyolc osztályának elvégzését, a szakképzettség megszerzését,

Felhívja a figyelmüket az átképzés és közhasznú munkavégzés lehetőségére és ebben közvetítő szerepet vállal.

A visszafejlődés megakadályozása érdekében kiemelt hangsúlyt fektet a gyermekek óvodai és iskolai oktatására, nevelésére és továbbtanulásukra.

A nehéz szociális háttérrel rendelkező középiskolások és a felsőoktatásban résztvevő fiatalok számára pénzügyi segélyt biztosít, korrepetálásukat megszervezi, és erkölcsi támaszt nyújt.

A cigány fiatalok és gyermekek részére kirándulásokat, utazásokat és külföldi csereüdültetéseket szervez. Emellett olvasó, képességfejlesztő és egyéb szaktáborokat működtet.

Évente jutalmazni kívánja azokat a pedagógusokat, akik áldozatos oktató-nevelő munkát fejtenek ki a cigány tanulók körében.

Az egyesület jó kapcsolatokat kíván kiépíteni az oktatási, művelődési és kulturális feladatokat ellátó helyi, megyei és regionális intézetekkel és intézményekkel. Közös programok szervezésére is kész / tudományos tanácskozás stb. /.

A cigányság kultúrájáról, szokásairól és egyéb sajátosságairól ismertető tanfolyamokat szervez ezen pedagógusoknak és más szakembereknek, akik a cigányság társadalmi beilleszkedésének területein dolgoznak.

Az egyesület a cigány lakosságot érintő döntések előkészítése és végrehajtása során az állami és társadalmi szervek felkérésére vagy saját kezdeményezésből véleményt nyilvánít, javaslatot tesz.

Fel kíván lépni a hamis előítéleteket, a cigányság társadalmi beilleszkedését gátló tömegkommunikációs megnyilvánulások ellen.

Az egyesület nemzetközi kulturális kapcsolatok kiépítésére is törekszik.

Mindezen célok elérése érdekében csekélyebb jelentőségű üzleti tevékenységet is folytat a jogszabályok adta lehetőségek szerint.

Az egyesület továbbiakban is megtartja függetlenségét a politikai pártoktól és az országgyűlési képviselő állítását és támogatását a jövőben is kizárja a tevékenységéből. Politikai pártoknak anyagi támogatást nem nyújt.

Az egyesület szervezete

Az egyesület legfelsőbb szerve a rendes tagok összessége: A KÖZGYŰLÉS

A közgyűlést - évente egy alkalommal a Vezetőség hívja össze,

A Vezetőség meghívhatja az adományozókat, szponzorokat, a pártoló és tiszteletbeli tagokat

A Közgyűlést olyan időpontban kell összehívni, hogy a meghívó és az írásos anyagok legalább 8 nappal előtte a tagokhoz eljussanak,

A Közgyűlést össze kell hívni, a tagok legalább egyharmadának - a cél megjelölésével történő - írásbeli indítványra,

A Vezetőség nagyobb horderejű kérdések demokratikus eldöntése érdekében saját elhatározásából is összehívhatja a Közgyűlést,

A Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a tagságának több mint fele (50%+ 1 fő) legalább jelen van. A Közgyűlés nyílt szavazással hozza döntéseit (50%+1 fő).
A Közgyűlési döntéshez a jelenlevő tagság többségi szavazata szükséges

A határozatképtelenség miatt elhalasztott Közgyűlést 30 napon belül össze kell hívni változatlan napirenddel. A megismételt Közgyűlésre szóló meghívóban a tagokat figyelmeztetni kell arra, hogy, az elhalasztott közgyűlés a megjelentek számára tekintett nélkül határozatképes

A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni az erre vonatkozó jogszabályok szerint. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a Közgyűlés összehívásának célját, helyének és időpontjának meghatározását, a jegyzőkönyv hitelesítőinek nevét, a jelenlévők névsorát, ha nincs külön jelenléti ív vezetve, a Közgyűlésen történtek lényegi leírását, a Közgyűlés napirendjeit, a napirendekkel kapcsolatos hozzászólások rövidített változatát, a napirenddel kapcsolatban hozott határozatokat, azoknak szavazati arányát, a Közgyűlés berekesztését, keltezést, az Elnök és a hitelesítők aláírását.
A jegyzőkönyv mellékletét képezik:
- Meghívó
- Jelenléti ív
- Beszámolók (szakmai, pénzügyi, stb.)
- Éves költségvetés (zárszámadó közgyűlés esetén)
- A napirendi pontokkal összefüggésben érkezett iratok és dokumentumok

A Közgyűlés hatáskörébe tartozik:

Az Alapszabály megállapítás, módosítása, kiegészítése,

Az évi költségvetés megállapítása,

A vezető szervek beszámoltatása, döntés a beszámoló felett,

Mindazoknak a kérdéseknek a megtárgyalása és eldöntése, amelyek a jogszabályok rendelkezése szerint a társadalmi szervezet legfőbb szervének a hatáskörébe tartoznak

Mindazoknak  a kérdéseknek a megtárgyalása, amelyeket a tagság 15%-a a legfelsőbb szerv felé terjeszt.

A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: az éves beszámoló és a közhasznúsági jelentés elfogadása

Közhasznúsági jelentésnek tartalmaznia kell:
- a számviteli beszámolót,
- a költségvetési támogatás felhasználását
- a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást,
- a cél szerinti juttatások kimutatását,
- a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét,
- a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét,
- a közhasznú szervezet éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet.
Az éves beszámoló és közhasznúsági jelentés elkészítése és a Közgyűlés elé terjesztése az elnök feladata.

Az egyesület operatív irányító és vezető szerve: a VEZETŐSÉG, mint az egyesület ügyintéző szerve.

A Vezetőség 5 tagból áll,

A Vezetőség tagjait közvetlenül a Közgyűlés választja meg 3 évre, nyílt szavazással.

Az egyesület vezetőségét /képviseletére és az ügyintézésre jogosultakat / nem szükséges titkos szavazással választani,

A Vezetőség tagjaivá csak nagykorú, büntetlen előéletű egyének választhatók,

A Vezetőség havonta egyszer ülésezik, ennek összehívása és levezetése az Elnök /akadályoztatása esetén a Titkár / feladata,

A Vezetőségi ülésekről olyan nyilvántartást kell vezetni, amelyből a vezetőszerv döntéséről tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya ( ha lehetséges személye) megállapítható,
- a vezetőség döntéseit az érintettekkel levélben közli, a döntés meghozatalát követő 15 napon belül,
- döntéseit hírlevélben hozza nyilvánosságra,
- a szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba az Egyesület hivatalos helyiségében minden ülést követő hét keddi napján 8-10 óra között van lehetőség betekinteni,
- a vezetőség az Egyesület szolgáltatásainak igénybevételének módját a helyi és regionális sajtó útján és hírlevelében teszi közzé
- a vezetőség az Egyesület beszámolóit a helyi és regionális sajtó útját és hírlevelében hozzá nyilvánosságra

A vezetőség akkor határozatképes, ha a jelenlévő vezetőségi tagok több mint fele jelen van.
A Vezetőség határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt,

A Vezetőség a Közgyűlésen számol be munkájáról a tagságnak.

A Vezetőségi tagok az Egyesület érdekében végzett munkájuk alapján tiszteletdíjra és költségtérítésre tarthatnak igényt

A vezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685.§ b.) pont), élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján
a.) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b.) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyenként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okirat megfelelő cél szerinti juttatás.

A Vezetőség hatáskörébe tartozik.

Az egyesület tevékenységének az alapszabályban megfogalmazott célja és a Közgyűlés szerinti irányítása,

Az egyesület operatív tevékenységének irányítása,

A tagság szervezése, nyilvántartása és az egyesületi adminisztrációs tevékenység folytatása,

Az egyesületi célok megvalósítása iránti intézkedések megtétele,

A vezető tisztségviselők beszámoltatása, döntés a beszámolók elfogadásáról,

Az évi költségtervezet elkészítése,

A pénzügyi források kezelése, nyilvántartása,

Az együttműködési megállapodások és más szerződések megkötése, és realizálódásuk figyelemmel kisérése,

A Közgyűlés előkészítése.

Az Ellenőrző Bizottságot a Közgyűlés 3 évi időtartamra választja.

Az Ellenőrző Bizottság első ülésén megválasztja elnökét, s kialakítja belső munkarendjét, ügyrendjét. Az Ellenőrző Bizottság 3 tagú.

Az Ellenőrző Bizottság határozatképes, ha minden tag jelen van: határozatát egyszerű szótöbbséggel hozza.

Az Ellenőrző Bizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek nincs helye. A tagot e minőségében az Egyesület tagjai, illetve munkáltatója nem utasíthatja.

Az Ellenőrző Bizottság üléseit az elnök hívja össze és vezeti. Az ülés összehívását – ok és cél megjelölésével – az Ellenőrző Bizottság bármely tagja írásban kérheti az elnöktől, aki a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belül köteles intézkedni az Ellenőrző Bizottság ülésének harminc napon belüli időpontra történő összehívásáról. Ha az elnök a kérelemnek nem tesz eleget, a tag maga jogosult az ülés összehívására.

Az Ellenőrző Bizottság egyebekben az ügyrendjét maga állapítja meg, amelyet a Közgyűlés hagy jóvá.

Tanácskozási joggal részt vesznek a legfőbb szervek ülésein.

Ha az Ellenőrző Bizottság tagjainak száma az alapszabályban meghatározott létszám alá csökken, vagy nincs aki az ülését összehívja, az Egyesület elnöke az Ellenőrző Bizottság rendeltetésszerű működésének helyreállítása érdekében köteles összehívni a legfőbb szervet.

Ha az Ellenőrző Bizottság a közhasznú tevékenység folytatásának feltételeiről kötött szerződés megszegését észleli, köteles haladéktalanul összehívni a Közgyűlést.

Nem lehet az ellenőrző szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki,
- a vezető szerv elnöke, vagy tagja
- a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
- a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatások, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást-, illetve
- az előző bekezdésekben meghatározott személyek hozzátartozója

Az Ellenőrző Bizottság csak a Közgyűlésnek van alárendelve

Nem lehet a Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület Ellenőrző Bizottságának tagja az a személy, aki 2 éven belül megszűnt olyan közhasznú szervezetnél töltött be, annak megszűnését megelőző 2 évben legalább 1 évig vezető tisztséget, mely köztartozását nem egyenlítette ki.

Az Ellenőrző Bizottsági tag, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

Az Ellenőrző Bizottság hatáskörébe tartozik:

– Az Ellenőrző Bizottság ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiban betekinthet, azokat megvizsgálhatja.
- Az Ellenőrző Bizottság tagja a közhasznú szervezet vezető szervének ülésén tanácskozási joggal részt vehet, illetve részt vesz, ha jogszabály vagy a létesítő okirat így rendelkezik.
- Az Ellenőrző Bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról tudomást szerez, hogy
- a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé,
- a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.
- Az intézkedésre jogosult vezető szervet az Ellenőrző Bizottság indítványára – annak megtételéről számított harminc napon belül- össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására az Ellenőrző Bizottság is jogosult.
- Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, az Ellenőrző Bizottság köteles haladéktalanuk értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

Az egyesület képviseletére jogosult tisztségviselő feladatai:

Az egyesület képviseletére az elnök jogosult,

Feladata:
- Az egyesület képviselete más személyeknél és hatóságoknál,

- A tagság érdekképviselete,

- Mindaz, amit a jogszabály a társadalmi szervezet képviselőjének hatáskörébe utal.

A bankszámla feletti rendelkezésre, a pénzügyi nyilatkozatok megtételére az Egyesület elnökével a Titkár, vagy a pénzügyi ellenőrzésre jogosult vezetőségi tag együttesen jogosult.

Az Egyesület képviseletére jogosult személy tevékenységüket főállásban is, munkabérért végezheti. Az elnök felett a munkáltatói jogokat a Közgyűlés gyakorolja, meghatározza munkabérét, éves jutalmazási keretét, költségtérítés körét és mértékét.
A Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület egyéb munkavállalói felett a munkáltatói jogokat a két Közgyűlés között az Elnök gyakorolja.
A Közgyűlési döntés és az éves költségvetésben jóváhagyott kereteken belül dönt a munkavállalók munkabéréről és egyéb juttatásairól.

Nem lehet a Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület Vezetőségi tagja az a személy, aki 2 éven belül megszűnt olyan közhasznú szervezetnél töltött be, annak megszűnését megelőző 2 évben legalább 1 évig vezető tisztséget, mely köztartozását nem egyenlítette ki.

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt

Az egyesület tagsága

Tagja lehet minden 14 életévét betöltött cigányszármazású magyar állampolgár, akik az egyesület céljaival egyetért és feladatainak teljesítésében részt vállal, aki saját kérése alapján kéri tagfelvételét és a tagdíjat rendszeresen fizeti.

A Vezetőség határozata illetve a tagság ajánlása alapján tiszteletbeli tag lehet az a természetes személy - etnikai hovatartozástól függetlenül - aki a cigányság értékeit, kultúráját elismeri és elveti a faji megkülönböztetés gondolatát,

Az egyesület pártoló tagja lehet az a természetes személy vagy jogi személy, aki munkájával, erkölcsi és anyagi támogatásával az egyesület működését segíti,

A tagfelvétel belépési nyilatkozattal, legalább egy féléves tagdíj összegének a befizetésével és a tagnyilvántartásba vétellel történik,

A Vezetőség a felvételkor a tagdíj befizetésének követelményétől eltekinthet

A Vezetőség a tagnyilvántartásba vételről 30 napon belül dönt.

A tagok jogai:

A rendes tagot a tiszteletbeli és pártoló tagot részvételi jog illeti meg az egyesület tevékenységében rendezvényein,

A rendes tag, a tiszteletbeli és pártoló tag egyesület Közgyűlésein felszólalhat, véleményt nyilváníthat, és javaslatokat tehet,

Az egyesület rendes tagja szavazati joggal részt vesz a Közgyűlés döntéshozatalaiban, választójoggal rendelkezik és bármely egyesületi tisztségre megválasztható,

Választó joga a 14 és 18 év közöttieknek is van, de csak az életkorának megfelelő tisztségre választható

A tag a belépést visszautasító és a tagnyilvántartásból törlő Vezetőségi határozat ellen a Közgyűléshez panasszal élhet.
A bármely tag az Egyesület valamely szervének törvénysértő határozatát a tudomására jutástól számított 30. napon belül a bíróság előtt megtámadhatja.
A panasz tárgyában a Közgyűlés a legközelebbi ülésen határoz,

Munkájához szakmai, anyagi és erkölcsi támogatást igényelhet,

Az Egyesület nem zárja ki, hogy a tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból

A tagok kötelezettségei:

Aktívan működjék közre az egyesület célkitűzéseinek, feladatainak megvalósításában és a Vezetőség határozatainak végrehajtásában,

A tag köteles az alapszabály rendelkezéseit megtartani,

A tagot tagdíj befizetési kötelezettség terheli,

A tagdíj összege egy évre 1,000,- Ft, mely 2 egyenlő részletben is megfizethető

Az évi tagdíjon felül befizetett összeget a Vezetőség adományként kezeli.

A Tagsági viszony megszűnése:

A tagsági viszony megszűnik, ha a tag egy évig nem teljesíti a tagdíj befizetési kötelezettségét és az írásbeli felszólításban megjelölt határideig ( 30 nap) sem fizeti azt meg,  illetőleg, ha a tagsági kötelmei súlyos megsértése miatt őt a Vezetőség a tagnyilvántartásból törli,

A tagsági viszony megszűnik továbbá a tag halálával, cselekvőképtelenné válásával és saját kérelmére,

A Közgyűlés megvonhatja attól a tiszteletbeli tag címet, aki arra érdemtelenné vált,

A pártoló jogi személy tagsága megszűnik a vele kötött szerződés lejárta vagy felbontása esetén, illetőleg annak jogutód nélküli megszűnésével.

Az egyesület gazdálkodása:

Az egyesület anyagi forrásai: a tagdíjak, ajándékok, felajánlások, alapítványok, pártoló tagok, szponzorok juttatásai, állami, társadalmi szervektől származó juttatások, pályadíjak és az egyesület által folytatott hasznot hajtó tevékenység nyereségéből származó bevétel,
Vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez,
Gazdálkodása során elért eredményeket nem osztja fel, hanem azt Alapszabályban meghatározott tevékenységekre fordítja

Az egyesület vagyonával a pénzügyi jogszabályok, a Szervezeti és Működési Szabályzat rendelkezései, valamint az éves költségvetése alapján gazdálkodik, és gazdálkodásáról zárszámadást készít,

Az egyesület tulajdonában lehet ingó és ingatlan vagyon, amellyel az ide vonatkozó jogszabályok és az alapszabály keretei között önállóan gazdálkodik,

A tagok az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek,

Az egyesület megszűnése esetén vagyonát a cigánysággal foglalkozó megyei állalmi szerv tulajdonába kívánja helyezni.

A jelen alapszabályban nem érintett kérdésekben az egyesületekre vonatkozó jogszabályok rendelkezései az irányadók.

21. Az Egyesület megszűnésének esetei:

- feloszlással,
- más társadalmi szervezettel való egyesüléssel
- feloszlatással
- megszűnésének megállapításával

22. Az egyesület a bírósági nyilvántartásba vételével jön létre.

A JELEN ALAPSZABÁLYT AZ EGYESÜLET KÖZGYŰLÉSE AZ 1989. MÁRCIUS 29.-I ALAKULÓ ÜLÉSÉN FOGADTA EL, ÉS AZ ÉVI KÖZGYŰLÉSEK MÓDOSÍTOTTÁK.

A fenti Alapszabályt a 2012. május 26.-i Közgyűlés elfogadta.

Az Alapszabályban a vastagon szedett részek a 2012. május 26.-i Közgyűlés módosításai.

Pécs, 2012. május 26.

PH.

....................................................                               ......................................................

Csonka Edit                                                              Dr. Kosztics István

titkár                                                                                 elnök